mazsihisz.org
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Eseménynaptár
2019. Augusztus « | »
H K Sz Cs P Sz V
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31  
Szavazó

Az eltûnt lágerzenék nyomában

2008-07-22 18:08:00
AJÁNLD ISMERŐSÖDNEK Cikk ajánlása    NYOMTATÁS Nyomtatás    Betűméret növelése Betűméret Betűméret csökkentése  
Share   Megosztás

Forrás: Hírextra

Tangók, szonáták, szimfóniák: egy olasz zsidó muzsikus, Francesco Lotoro az életét tette fel arra, hogy felkutassa mindazokat a zenéket, amelyeket a náci koncentrációs táborokban írtak, felszínre hozva egy elképzelhetetlen gazdagságú zenei örökséget.

A dél-olaszországi Barlettában élõ 44 éves Lotoro 1991-ben kezdte a munkáját, amikor a kutatás még sokkal nehezebb volt, mivel nem létezett az internet. Kezdetben sokat utazott. Az egyik elsõ állomása a csehországi Terezin, az egykori Theresienstadt volt. Itt találkozott a helyi lágerben raboskodott Gideon Klein zeneszerzõ húgával, Eliskával, aki átadott neki egy fivére által komponált szonátát.

Klein 1941 és 1944 között volt Terezin foglya, õ lett a láger mûvészeti életének megszervezõje. Szonátája mellett vonósnégyest, kórus- és kamaramûveket is írt, emellett 15 zongorakoncertet is adott a táborban. Éppen egy vonóstrión dolgozott, amikor 1944 októberében Auschwitzba hurcolták, majd 1945 januárjában Auschwitz egyik altáborában, Fürstengrubéban gázkamrában végezte életét. A szonátát a híres zongoramûvész, Aldo Ciccolini javította ki, majd készített belõle felvételt.

Ugyancsak Terezinbe hurcolták Antonin Dvorák tanítványát, Rudolf Karelt, aki részt vett a csehszlovák antifasiszta ellenállásban és 1943 márciusában tartóztatták le. Õt ebben a lágerben ölték meg 1954 március 6-án.

Terezinben a zongoristák naponta legfeljebb fél órát gyakorolhattak, ez magyarázza többek között Klein mûvének technikai nehézségeit. "A zongora elvesztette realitását. A muzsikus a fejében komponált és innentõl kezdve nem léteztek a hangszer fizikai korlátai. Ezeknek a mûveknek különleges lüktetésük van" - vélekedik Lotoro, aki eddig 4000 darabot kutatott fel. Egyetlen kritériuma, hogy a darabot valamelyik lágerben komponálják 1933 március, a dachaui koncentrációs tábor megnyitása és 1945 május, a második világháború befejezése között.
"Az, hogy megengedték a zenészeknek, hogy dolgozzanak, eszköz volt arra, hogy még jobban ellenõrzés alatt tartsák õket. Az auschwitzi táborban hét zenekar volt. Amikor elkezdtem, legfeljebb néhány száz mûre számítottam" - magyarázza Lotoro.

Ma már féltve õrzött kincsei között van Rudolf Karelnek ötfelvonásos operája, A mindentudó Greis három hajszála, amelyet WC-papírra írt, vagy Gideon Klein dalocskája, a Ha szabadok leszünk, Afrikába megyünk, amelyet az izraeli Givat Hájim Ihud kibucban õriztek meg.

"Mindenféle Európában írt zenét gyûjtök, de Ázsiában is kutattam: találtam zsidó vallásos énekeket, holland kvéker lelkészek zsoltárait, cigánydalokat, az egyik Fülöp-szigeteki táborban fogságban tartott Edmund Lilly amerikai ezredes dalait, és a szövetségesek táborában õrzött olasz katonák balladáit. Tiszteletben tartom valamennyi zenét, nem vagyok hajlandó választani a jók és a rosszak között. Annak ellenére, hogy táborokban írták õket, nem voltak feltétlenül szomorúak. Hitrõl, hazáról, családról szóltak" - mondja a muzsikus, aki a helyi konzervatórium tanára.

Lotoro munkáját egyedül, gyakorlatilag anyagi segítség nélkül végzi: kötelességnek tekinti, egyben "az idõvel való versenyfutásnak", mivel több mint 60 telt el azóta, és félõ, hogy értékes zenék vesznek el. Belefogott a Musikstrasse kiadóval "a koncentrációs táborok zeneirodalma lemezenciklopédiájának", amelyet 32 CD-re terveznek. Eddig hat jelent meg KZ Musik címke alatt. A mûvész reméli, hogy 2012-ben végez küldetésével, és bízik benne, hogy addigra segítségére siet egy "Rockefeller".

Francesco Lotoro, aki annak idején Budapesten a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskolán végzett többek között Zempléni Kornél és Vásáry Tamás tanítványaként, már korábban is szerette a nagy kihívásokat: átírta két zongorára Bach számos mûvét, köztük a Brandenburgi versenyeket és a Német misét, majd rekonstruálta a nagy 19. századi filozófus, Friedrich Nietzsche Karácsonyi oratóriumát.
 

 

 
Hírlevél







Twitter
 

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége | Minden jog fenntartva © 2008