mazsihisz.org
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Eseménynaptár
2022. Január « | »
H K Sz Cs P Sz V
          1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31            
Szavazó

Totem és tabu: Emese álma és a nyilasok

2008-07-28 20:45:12
AJÁNLD ISMERŐSÖDNEK Cikk ajánlása    NYOMTATÁS Nyomtatás    Betűméret növelése Betűméret Betűméret csökkentése  
Share   Megosztás

Forrás: Hírszerzõ

Kiss Ádám

Egyszerre õsi magyar jelkép, náci szimbólum, irredenta totem és máig használatos állami-katonai jelkép a Turul. Az elhíresült XII. kerületi szobor kapcsán a közéletbe visszatért ragadozó madár a történelem során volt már totemállat, viselték jelképként különféle korok katonái, jelképezte az erdélyi magyarságot, szimbólumnak használták a nemzet egységét hirdetõk, és a nemzet egyes részeit likvidálni kívánók.

A Budapest XII. kerületében álló turulszobor szimbolikája két egymással végletesen szembenálló értelmezést is magáénak tudhat. A radikális jobboldal a magyarság õsi jelképének, szent állatának tartja a turult, melynek már csak negatív szóval illetése is nemzetárulás. Az ellene ágáló liberálisok és baloldaliak viszont az országot romlásba vivõ két világháború közti nacionalizmus és még inkább a nácizmus jelképét látják a turulban, melynek létezése így az ordas eszmék visszatérését jelenti.

Pokorni Zoltán kerületi polgármester javaslata, mely a katonai áldozatok emlékmûvévé való átminõsítéssel próbálta megoldani az elõdje által a kerületi polgári áldozatok emlékére jogszerûtlenül emeltetett szobor sorsát, a turul szimbolikájának szempontjából a két szélsõséges nézet közötti középút-keresés. A turul ugyanis katonai-fegyveres-hatalmi jelképként ma is használatos, mint ahogy elsõdlegesen mindig is ezt jelentette a történelem folyamán.

A turul a magyarság õsi jelkép-állata, hiszen az eredetmonda szerint Emese turullal való közösülésébõl született meg Álmos, az Árpád-házi királyok õse, aki a Kárpát-medencéig vezette a magyarokat. Ez a fajta eredetmonda a történészek szerint a tudományosan feltételezett uráli magyar õshaza vidékén élõ népek között jellemzõ, míg a turul szó a sztyeppei türk (török) népektõl származik, melyekkel a népvándorlás során kerültek kapcsolatba a magyar törzsek.

Harci turul

A turul a magyarság totemállatává vált, ábrázolása  népvándorlás-kori, középkori emlékeken jelenik meg, Erdély késõbb kialakult címerében is a madár jelképezi a magyarokat. A madarat a kutatók az ötvenforintoson is látható kerecsensólyommal azonosították. Ennek az ábrázolások szempontjából kicsi a jelentõsége, mivel külön turul-figura nem létezik: a különféle képeken, alkotásokon sashoz vagy sólyomhoz is hasonlítható, nagy és nemes ragadozó madár látható, szinte semmiben sem különbözve más népek ragadozó madarat ábrázoló totem-címerállataitól.

A feudalizmus korában a hatalom, a nemesség, és a hadakozás lényegében ugyanazt jelentette. A különféle népek lovagjainak sisakjairól, zászlóiról, pajzsairól, nemesi címereirõl ragadozó madarak, oroszlánok, griffek, sárkánygyíkok, egyéb fenevadak vicsorogtak egymásra, mancsukban, csõrükben, karmaik közt karddal, lándzsával, zászlóval, emberfejjel.
 
Így nem véletlen, hogy a harcias totemállat-szimbolika a modern állam kialakulásával két jellemzõ területen élt tovább: az államhatalmat jelképezõ címerekben és jelvényekben, illetve a katonai szimbolikában.

Szerte a világon a légierõk kedvelt jelképe az égbõl lecsapó ragadozó madár. Számos állam címerében trónol valamilyen sas-figura, így az Egyesült Államok Great Seal-jében is, egyik karmával nyilakat, a másikkal olajágat markolva. A magyar katonai szimbolikában is tovább élt a ragadozó figurája. A Magyar Honvédségnek és különféle alakulatainak címerében, vagy a Nemzetbiztonsági Hivatal emblémáján is Turul látható, kitárt szárnnyal, csõrében kardot tartva.

Nemzeti turul

A címerállatok hatalmi jelképpé válásához és a modern szimbolikában való megjelenéséhez nem csak a modern államiság, hanem a nemzetállamok kialakulása is kellett. Az államiság kellékeit kialakítók, népeik vélt vagy valós múltjában kutakodtak jelképek után keresve. Így került elõ a magyar nemzetállami eszme fénykorában, a dualizmus idején az ezeréves magyarságot jelképezõ turul.

Ekkor emelkedtek a turulszobrok szerte a történelmi országterületen, Tatabányától Munkácsig, a budai Királyi Palota kapujától a Szabadság-hídig. Ekkor jelent meg a ma is mûködõ Turul címû folyóirat, a címereket és családfákat kutató történészeket tömörítõ Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság lapja.

A turullal az történt, ami az antiszemitizmussal. Mindkettõt középkori, vagy még korábbi elõzmények felhasználásával a modern korban, a kor igényei szerint kreálták azzá, ami. Az antiszemitizmus középkori hiedelmeken alapuló ellenszenvbõl társadalmi-gazdasági problémákra sajátos módon reagáló politikai eszmévé formálódott, a turul pedig egy régmúltban gyökerezõ nemesi-harci jelképbõl a magyar nemzet dicsõségét megtestesítõ szimbólummá vált.

Náci turul

A turul és az antiszemitizmus a két világháború közötti idõszakban kapcsolódott össze. Az egyfelõl modern, másfelõl súlyosan retrográd ízlésû és társadalmú "neobarokk" Horthy-korban még a hazai zsidóság körében is magasra csapott az irredentizmus és a magyar nemzeti érzület, melynek népi-nemzeti szimbolikája szintén totemmé tette az akkor "újrafelfedezett" Turult.

A háború, a gazdasági összeomlás, a Tanácsköztársaság és Trianon sokkjaiból feltámadó "mélymagyar", nacionalista és antiszemita szervezkedések élen jártak a hazafias-turulos lelkesedésben. A nevében is azonosult a szimbólummal a Turul nevû egyetemi "bajtársi közösség", mely többek között hangos, akár tettlegességig is fajuló antiszemitizmusáról volt ismert.

Hazafias, harcias megfontolásból, de valószínûleg fõképp a német nemzeti szocialista példát, a birodalmi sast koppintva, a magyar nácik is jelvényükbe emelték a Turult. A Nyilaskeresztes Párt felemelkedése elõtti náci pártok közül Böszörmény Zoltán Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspártjának emblémáján volt látható a kardot markoló turul. A magyar náci mozgalom több másik képzõdménye is használta a madarat, mely azonban a hazai náci színteret egyesítõ nyilasok szimbolikájában már nem kapott szerepet.

A madár sorsa hasonlóképpen alakult, mint az Árpád-sávos zászlóé, és megannyi más "nemzeti" jelképé. A kommunisták ötven évre kivonták õket a forgalomból, hogy a rendszerváltás bekövetkeztével ötven év kihagyás után újra meg lehessen kísérelni a helyükre tenni õket. Mindezidáig láthatóan kevés sikerrel.
 

 

 
Hírlevél







Twitter
 

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége | Minden jog fenntartva © 2008