64 év után rács mögül láthatja viszont Magyarországot

Forrás: Index

Magyari Péter

Zentai Károly a vád szerint 1944-ben megölt egy 18 éves fiút, mert nem viselt sárga csillagot. A most 86 éves férfi kiadását három éve kéri Magyarország, egy ausztrál bíróság úgy döntött, hogy kiadják. Ha Zentait hazahozzák, szinte bizonyos, hogy a repülõtérrõl fogdába viszik.
 

Charles Zentai három éve hírhedt ember Ausztráliában. Addig a Steiner Károlyként 1922-ben Magyarországon született férfi nyugdíjas elmegyógyintézeti ápolóként élte csendes életét Perth egyik külvárosában. Özvegy volt, négy gyereke, 12 unokája és 4 dédunokája látogathatta.

Zentai 2004-ben került a nemzetközi figyelem középpontjába: a náci háborús bûnösök felkutatásával foglalkozó Simon Wiesenthal Központ az egyik keresett emberként azonosította (pere egy év múlva kezdõdött). A központ 2002-ben Utolsó Esély néven programot indított, hogy még élõ bûnösöket az igazságszolgáltatás elé állítsa. Aki a listájukon található személyeket azonosítja, jutalmat kap.
Balázs Péter meggyilkolása

Zentai aktája a Balázs-családtól került a központhoz, még az Utolsó Esély elindítása elõtt. Balázsék a második világháború idején Budafokon éltek, épp úgy, mint Zentai Károly, látásból ismerték egymást. 1944-ben lett 18 éves Balázsék Péter nevû fia. Mivel Balázsék zsidók voltak, ezért áprilisban Pétert munkaszolgálatra hívták be. Õ azonban nem engedelmeskedett, hanem hamis papírokkal bujkálni kezdett. November 8-án éppen a Vilmos császár körúton (ma Bajcsy-Zsilinszky körút) villamosozott, amikor Zentai Károly felismerte õt. Zentai a magyar honvédség katonája volt és illegalitásban lévõ zsidókra vadászott.

Zentai elõállította Balázs Pétert, mert zsidó létére nem viselt sárga csillagot. A fiút az Aréna út (ma Dózsa György út) 51-be vitte, egy kaszárnyába. A kaszárnyában délután háromtól este fél nyolcig verték a fiút. Ekkor megnyomorítva, a torkában lévõ vértõl hörögve a kínzói a földön hagyták, és elmentek borozni. Mire visszatértek, a fiú már nem élt. Ekkor Zentai és egy katonatársa a holttestét szekérre tették, elvitték a Dunához, és egy követ a lábára erõsítve hullámsírba temették.

Az ügyet 1946-47-ben vizsgáló magyarországi népbíróság több tanúvallomás alapján megállapította, hogy Zentai részt vett a fiú halálra kínzásában, két társával együtt õ volt az egyik, aki halálra verte. Balázs Péter édesapja, Balázs Dezsõ, könyvet írt fia tragédiájáról, és mindent megtett a bûnösök elfogásáért. A három vádlott közül csak Zentait nem kapták el.

A vádat részben az Aréna úti laktanyában szolgáló katonák és munkaszolgálatosok vallomásai alapján fogalmazták meg. A vallomások nem mindenben voltak egybehangzóak, de Zentai felelõsségérõl többen is, egymástól függetlenül beszéltek. Ugyanakkor a két másik, kínzással vádolt katona közül csak az egyik említette a nevét, mint társtettesét.

A másik két katona Máder Béla és Nagy Lajos voltak, közülük Nagy vallott Zentai ellen. Mádert az amerikai hadsereg adta ki a magyar igazságszolgáltatásnak, és 1946-ban életfogytiglanra ítélték. 1956-ban szabadult. Nagy Lajos 1947-ig szovjet hadifogságban volt, majd itthon halálra ítélték. Kegyelemben részesült, és életfogytiglani kényszermunkára módosították ítéletét. Õ is 1956-ban szabadult és a forradalom alatt elhagyta az országot. A vád szerint Nagy vitte Zentaival együtt a szekéren a Dunához Balázs Péter holttestét. Többen emlékeztek arra, hogy Nagy 1944 telén többször dicsekedett azzal, hogy Zentaival együtt halálra vertek egy zsidó fiút.

A Budapesti Katonai Ügyészség lezárta ellene a nyomozást

Zentai az oroszok bejövetelekor menyasszonyával együtt Németországba menekült, ahol amerikai megszállás alatt érte a háború vége. A magyarok hiába kérték az amerikaiaktól kiadatását, nem kapták meg, nem tudni hogy miért. Zentaiék 1951-ben vándoroltak ki Ausztráliába, ahol Charles néven öt év múlva állampolgárságot kapott.

A Wiesenthal központ megkeresésére Magyarország kérte Zentai kiadatását Ausztráliától. Ezzel párhuzamosan a Budapesti Katonai Ügyészség nyomozni kezdett Zentai ügyében. A nyomozást mostanra lezárták, a bizonyítékokat összegyûjtötték, és ez alapján Zentai kiadása után akár néhány héten belül vádat emelhetnek. Vagyis az összegyûjtött adatok alapján az ügyészség Zentait bûnösnek tartja.

Zentai 2005-ben azt mondta, hogy kész hazajönni és tisztázni magát. Aztán véleményét megváltoztatta, arra hivatkozva, hogy nem bízik a magyar igazságszolgáltatásban.
Három éve tart a per

Zentai ügye három éve húzódik, különbözõ szintû ausztrál bíróságokon. Elõször azért fellebbezett, mert szerinte a perth-i bíróság nem jogosult kiadatásáról dönteni. Ezt az ausztrál legfelsõbb bíróság visszautasította. A vádat végig tagadta. Hivatkozott zsidó barátokra, arra, hogy õ 1944 november 8-a elõtt egy nappal már elhagyta Magyarországot. Érvelt azzal, hogy több betegségben is szenved és nem élné túl a kitoloncolást. Mindezek ellenére a perth-i bíróság csütörtökön megállapította, hogy a magyar vádak megalapozottnak tûnnek, Zentai kiadható.

A végsõ döntést a kiadásról az ausztrál belügyminiszternek kell meghoznia, de a mostani ítélet alapján ez már csak formaság lehet. Zentai ugyanakkor húzhatja még az idõt, mert a döntést megfellebbezheti egy felsõbb bíróságon. Ügyvédei szerint élni is kíván ezzel a jogával.

Zentait két fia (akiket Steinernek hívnak) támogatja a pereskedésben, ami a család szerint csõdbe vitte a vádlottat. Az elmúlt három évnyi pereskedés és az elvesztett elõzõ fellebbezés 30 millió forintnak megfelelõ ausztrál dollárjába került. A csütörtöki döntés után is csak jelentõs óvadék letétele után távozhatott.

Amennyiben Zentait hazahozzák, várhatóan ausztrál rendõrök kísérik Budapestig. Itthon rögtön gyanúsítottként hallgatnák ki, és a katonai ügyészség várakozása szerint rögtön elõzetes letartóztatásba helyeznék.