mazsihisz.org
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Eseménynaptár
2022. Május « | »
H K Sz Cs P Sz V
            1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31          
Szavazó

Szép, karcsú, hosszú hajú lány volt

2008-08-27 09:12:23
AJÁNLD ISMERŐSÖDNEK Cikk ajánlása    NYOMTATÁS Nyomtatás    Betűméret növelése Betűméret Betűméret csökkentése  
Share   Megosztás

Ki volt Ney Lili, a férjhez menni készülõ, magyarmecskei állatorvos-növendék?


Forrás: Dunántúli Napló / Bebessi K.


Az ország déli határvidékét 1944-ben katonailag biztonságossá akarták tenni. Úgy vélekedtek, a biztonságot, a megbízhatatlan elemek, mindenekelõtt a zsidók veszélyeztetik. Ezt a korszakot idézi az az emléktábla, amit a nemrég avattak Magyarmecskén a meggyilkoltakra emlékezve.



Hajnali háromkor kezdték el verni a csendõrök az ablakokat. A baranyai kis faluban, Magyarmecskén 13 zsidót gyûjtöttek össze 1944. április 26-án. Az elhurcoltak között volt Ney Lili is, a falu állatorvosának a lánya, aki akkor 20 évesen állatorvosi egyetemi hallgató volt Budapesten. A vészkorszak légkörének elmérgesedése, a németek március 19-ei bejövetele után döntöttek úgy a võlegényével, hogy hazautaznak az Ormánságba, gondolván, hogy itt nagyobb biztonságban lesznek.

– Nem rángatták ki õket azonnal a házból, mondván, az állatorvosra bármikor szükség lehet – emlékezik a szomorú napra falu idõs asszonya, Bence Kálmánné, Cinka néni. – Nekünk is voltak lovaink, sokat járt hozzánk a doktor úr. Lányával, Lilivel pedig, bár idõsebb volt nálam, jó barátságban voltunk. – Csinos, hosszú hajú lány volt, férjhez menni készült, gyûjtötték is már neki a szülõk a kelengyét. A szembeni házsoron áll a ház, az akkor állatorvosi lakás. Kora délutánig hagyták, aztán elszállították õket.

– Két túlélõje is volt az eseményeknek – mondja dr. Heindl Péter, aki pedagógusként és jogsegélynyújtó jogászként ismert a mára jelentõs hányadban cigánylakta Magyarmecskén. – Úgy döntöttem, hogy felderítjük a faluban 1944-ben történteket – mondja. Az iskola faliújságjára kitettem Lili felnagyított fényképét és ezt a szöveget: Lili – magyarmecskei lány. Eltûnt a faluból, majd néhány hét múlva meggyilkolták. Még tíz magyarmecskei lakosnak ugyanez a sorsa. Ki volt ez a lány? Hogyan élt? Miért kellett meghalnia?

A diákok hónapokig dolgoztak a témán, keresték a válaszokat. Ma szinte minden részlet ismert. Király Réka tanuló: – Arra kerestem magyarázatot, miért csinálták ezt a borzalmas dolgot? Nincs válasz a kérdésre. Balogh Csilla: – Nem volt joguk elvinni. Megfordult a fejemben, mi lett volna, ha engem visznek el. Nem is merem végiggondolni a dolgot.

Az emléktáblán 13 név olvasható, közöttük Ney Lilié.

 A siklósi és szentlõrinci járás zsidóit a barcsi gyûjtõtáborba vitték, onnan Sopronba, majd Auschwitzba
Sopronba, majd Auschwitzba Még mindig vannak fehér foltjai a holokauszt történetének. Ez Baranyára is érvényes, ahol az eddigi fölmérések szerint 6000-6500 az áldozatok száma. Radnóti Ilona fõmuzeológus, holokausztkutató arra is felhívja a figyelmet, hogy a vidéki deportálási adatok változhatnak még. Becslések alapján megállapítható, hogy a zsidó lakosság legkevesebb mint 70 százaléka nem élte túl a holokausztot. A határtérségbõl már májusban elindult az elsõ vonat. Az ország más területein ekkor még csak Kárpátaljáról. A korábbi években a zsidótörvények folyamatosan másodrendû állampolgárokká tették a zsidóságot, kirekesztették a magyar társadalomból, és megfosztották vagyonától.
A szélsõjobboldali uszítás hatására a vészkorszakban tetõzött az antiszemitizmus. Baranya választott testületeiben is mellõzték a zsidókat, 1944-ben a határ közeli területek zsidóktól való „megtisztítását” is célul tûzték ki. A végrehajtók a szokásos magyar túllihegés jegyében „alapos munkát” végeztek. A siklósi és szentlõrinci járás zsidóit április 28-án a barcsi gyûjtõtáborba vitték. Onnan Sopronba, majd Bécsen keresztül Auschwitzba. Az öregeket, gyerekeket azonnal gázkamrába irányították.

 

 
Hírlevél







Twitter
 

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége | Minden jog fenntartva © 2008