mazsihisz.org
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Eseménynaptár
2022. Január « | »
H K Sz Cs P Sz V
          1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31            
Szavazó

Háromezer éves izraeli méhészet

2008-09-02 12:03:22
AJÁNLD ISMERŐSÖDNEK Cikk ajánlása    NYOMTATÁS Nyomtatás    Betűméret növelése Betűméret Betűméret csökkentése  
Share   Megosztás

Forrás: Hírextra


Már háromezer évvel ezelõtt - Dávid és Salamon király korában - is foglalkoztak méhészettel Izraelben. A Jeruzsálemi Héber Egyetem régészei az ország északi részében, a tel-rehov-i térségben folytatott ásatások során fedezték fel az eddig ismert legrégebbi, ember által létesített méhészet maradványait.



 Sem a Közel-Keleten, sem a régió közelében sehol nem bukkantak eddig a méhészkedés régészeti emlékeire - számolt be a hároméves feltárás eredményeit Amihai Mazar, az egyetem archeológusprofesszora kollégáival az Antiquity címû folyóirat szeptemberi számában - olvasható az Archaeologica címû hírportálon.

"Az ipari méztermelés nyomainak felfedezése teljesen átalakítja ismereteinket a térség gazdaságáról" - hangsúlyozták a tudósok. A kutatók közül sokan úgy vélik, hogy az ókori izraeliek fügébõl és datolyából készítették a mézet. A Bibliában sehol sem említik a méhészkedést mint a méz elõállításának módját - mutatott rá Amihai Mazar.

A méhészkedés legkorábbi ismert ábrázolása egy 4500 éves egyiptomi templomi reliefen látható. A szentély falán az egykori mûvész férfiakat ábrázolt, amint azok lépesmézet gyûjtenek hengeralakú tartályokból. A kaptárok óegyiptomi ábrázolása megegyezik azokkal a méhkasokkal, amelyekre Tel-Rehovban bukkantak.

"Ilyen kaptárokat használnak egyébként mind a mai napig a Földközi-tenger és a Közel-Kelet hagyományos méztermelõi" - jegyezte meg a leletekkel kapcsolatban Gene Kritsky, a cincinnatti-i College of Mount St. Joseph entomológusa. Meggyõzõdése szerint a tel-rehov-i lelet azért oly jelentõs, mert egy teljes méhészetre bukkantak, ahol minden munkafolyamat végigkövethetõ.

Az izraeli régészek 25 henger alakú kaptárt fedeztek fel: a méhészet az egykori város központjában helyezkedett el, s magas téglafal vette körül. A 80 centiméter hosszú és 40 centiméter széles agyagkaptárok három sorban helyezkedtek el. A legjobb állapotban fennmaradt kaptár alján egy aprócska nyílás látható, amelyen a méhek közlekedtek, a levehetõ tetejét pedig fogantyúval látták el. Amihai Mazar becslése szerint az ókori méhészetben legkevesebb 75 kaptár lehetett, de számuk elérhette akár a kétszázat is. Egymilliónál több méh szorgoskodott, amelyek évente 500 kilogramm mézet produkáltak.

Két kaptárban méhviasz maradványaira bukkantak, ami lehetõvé teszi a kutatóknak a pollenmaradványok vizsgálatát. A méhészetet tûzvész pusztította el - a téglafal leomlott, megsemmisítve a kaptárok jó részét.

Az óegyiptomi írások és ábrák arra engednek következtetni, hogy azokban az idõkben a méhkasok komoly értéket képviseltek. A mézet édesítõszerként használták, de alkalmazták sebkezelésre, ahogy szertartásoknál is. Ugyancsak nagy keletje volt a méhviasznak is.

 
Hírlevél







Twitter
 

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége | Minden jog fenntartva © 2008