mazsihisz.org
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Eseménynaptár
2022. Május « | »
H K Sz Cs P Sz V
            1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31          
Szavazó

Szárnyra kapott a Páva

2008-09-07 22:36:33
AJÁNLD ISMERŐSÖDNEK Cikk ajánlása    NYOMTATÁS Nyomtatás    Betűméret növelése Betűméret Betűméret csökkentése  
Share   Megosztás

Szilágyi Iván Péter

 

„Nagy teljesítmény elérni azokat is, akiket eleve érdekel az élet a zsinagógában. Azonban az is cél, hogy bevonzzuk azt majd 100,000 embert, akik szerintem szintén zsidók, de nekik elég a kárpótlás, a zsidó témájú könyvtár otthon vagy a sólet családi recept alapján. Ezt nem elég remélni, tenni kell érte. A Pávában azon dolgozunk, hogy mindkét célcsoporthoz szóljunk” – Gádor György körzeti elnök, Páva utcai zsinagóga.


 

g__dor_gy__rgy.jpg

Néhány évvel ezelõtt a BZSH Páva utcai körzete a kihalás szélén állt, aztán valami történt. Ma már rendszeresen van ima, sok fiatal látogatja a zsinagógát, amelyben több száz fõs rendezvényeknek is otthont adnak. Dr. Gádor György ügyvéddel, a Páva körzet elnökével több mint 270 fõt megmozgató kántorkoncertjük után, a Holokauszt Dokumentációs és Emlékközpont mellett lévõ kicsiny zsinagóga közösségi termében beszélgettünk. A fiatal és agilis elnököt elõször arról kérdeztem: miért éppen egy kántorkoncertet választottak évadnyitó programnak?

Az alapötlet onnan jött, hogy Totha Péter rabbink vezette le az elõzõ kántorkoncertet a Dohány zsinagógában és a nagy sikerre tekintettel felmerült, hogy szervezzünk egy ilyen koncertet a Páva körzetben is. Megkerestük a Holokauszt Dokumentációs Központ igazgató asszonyát, akivel megegyeztünk a keretfeltételekben. A zsinagóga felújítása óta még nem volt kántorkoncert a Páva utcában. Más zenei rendezvényeket már tartottak, például a Pannónia Klezmer Band közremûködésével, amely még Zsákai Ferivel lépett fel itt utoljára egy Shoa megemlékezésen. Reméljük, hogy a jövõben lesz majd még más komolyzenei esemény is.

Mekkora volt az érdeklõdés?


Eredetileg 140 fõben gondolkoztunk, de annyi visszajelzést kaptunk szóban, telefonon és fõként e-mailben, hogy végül 228 jegyigénylõ jött össze. Érdekes, hogy az interneten visszajelzõk nagy része a nyugdíjas korosztályból került ki. Amikor azonban a kezdés elõtt nem sokkal megjelent itt ez a nagy tömeg, már tudtuk, hogy újabb székekre lesz szükség. Koncertünkön részt vett Domán István fõrabbi úr és Darvas István Nagyfuvaros utcai rabbi úr is. Schõner Alfréd fõrabbi úr is örömét fejezte ki a koncert sikere okán. Egyben megragadjuk az alkalmat és szeretnénk gratulálni neki magas fokú állami kitüntetéséhez!


A nyári meleg és a vasárnap délutáni idõpont ellenére is nagyon nagy volt az érdeklõdés. Tapasztalatai szerint hogyan lehet sikeres és látogatott rendezvényt szervezni?

Hatásos a zsidó rendezvények e-mailes, internetes hirdetése, a meghívókat nem hónapokkal a rendezvény elõtt kell kiküldeni, hanem közvetlen elõtte. Mind a körzet, mind a Dokumentációs Központ csak egy-egy kör e-mail üzenetet küldött ki, emellett meghirdettük a rendezvényt az IWIW-en, a zsidó honlapokon, az Új Életben és megjelent az Emberbarátban is. Ennek különösen örültünk. Természetesen a „zuhany híradóban”, informális úton is terjedt a kántorkoncert híre, valamint olyan internetes oldalakon, akik önként vették át a hírt.

Az érdeklõdõk közül hányan tagjai a kõrzetnek?

50-60 ember jött tõlünk, a többiek más hitközségekbõl jöttek vagy egyszerûen csak zeneszeretõ emberek.

Pont egy évvel ezelõtt beszélgettünk, a körzetben lezajlott tisztújítás kapcsán. Akkor tele voltak nagy tervekkel, szombat délelõtti istentisztelet, több rendezvény a nagy zsinagógában, modern és folyamatosan megújuló honlap. Mennyit sikerült megvalósítani elképzeléseikbõl?

Nem állítom, hogy a 100 százalékukat, de közel ennyit. A nagyobb rendezvényekrõl, például a széderrõl: 4 éve még csak 36 fõs volt a rendezvény, míg idei széder estünkre már 162-en jöttek el. Hanuka után volt még egy nagyobb Hávdálánk és komoly emberekkel komolyan beszélgettünk a zsidó ifjúság helyzetérõl és lehetséges jövõjérõl. Az elõzõ Ros Hásónótól kezdõen havi két alkalommal szombat reggeli istentiszteletet is tartunk. Azért csak ennyiszer, hogy ne fárasszuk ki tagjainkat és meg legyen a minjen…

És megvan?

Igen, minden alkalommal minjenben imádkozunk. Természetesen volt olyan, hogy a meghirdetett 9:30 helyett csak negyedóra-húsz perc késéssel jött össze a szükséges létszám. Egyes szombat délelõttökön viszont 25-30 férfi is részt vett. A legtöbben, több mint 80 fõ- egy bár mitzvóra jöttek össze, amely évtizedek óta nem volt a Páva utcai zsinagógában. A kisfiú és családja azóta is látogatja közösségünket. A szombati délelõtti tervünket tehát megvalósítottuk, péntek esténként pedig gond nélkül meg vannak az 50-60 fõ.

Nyáron is?

-Nyáron is stabilan meg volt a minjen, nem volt probléma a részvétellel. Ami még változás, hogy a régi weboldalunk helyett újat építettünk és van saját képgalériája is a zsinagógának. A You Tube-n is rajta van galériánk és zenei válogatásunk, Weisz Ferenc személyében pedig az idei évtõl saját kántora is van a körzetnek.

Mit terveznek õszre, a zsidó újév elsõ félévére?

A legnagyobb falat az õszi ünnepek megszervezése lesz, akkorák még nem vagyunk, hogy templomjegyet árusíthassunk, de rendszeres tagjaink számára névre szóló imahelyeket fogunk biztosítani. Régi hagyományunk, hogy Erev Ros Hásónókor nagy kidust adunk körtével, almával, borral, mézzel. Ezen átlagban 100-150 ember vesz részt és idén is várunk mindenkit szeretettel. Amellett, hogy az õszi ünnepek alatt elsõsorban az imára és az ünnep üzenetére figyelünk, istentiszteleteinket jó házigazdaként megpróbáljuk közösségi eseménnyé is tenni és ebben nagyon sokat segít, hogy jó nagy udvarunk és lépcsõházunk van, ahol jókat lehet beszélgetni.

Mi lett a kóser fõzõtanfolyam ötletével?

Eddig a házi készítésû halászléig jutottunk el, Zájin ádár alkalmával fõztük meg. Kicsit hátráltatja a tanfolyam beindítását, hogy konyhánkban nem gáztûzhely van, hanem elektromos platni. Azonban szeretnénk folytatni és továbbfejleszteni a közös fõzések, beszélgetések hagyományát, amelyekhez idõnként egyfajta kötetlen Talmud Tóra is társul. Volt olyan péntek este, hogy éjjel fél egyig beszélgettünk és már az õrök jöttek fel ellenõrizni, hogy megvagyunk-e.

Azon hitközségi vezetõk közé tartozik, aki rabbijaival és segítõivel együtt tulajdonképpen a semmibõl létrehozott egy élõ és aktív közösséget. Máshol körzetekben is nagyon sokan akarják és hangoztatják ezt, de csak kevesen tudják megvalósítani. Mi a Páva utca titka, módszere, amely a sikerhez vezetett?

Tény, hogy itt egy kihalás szélén lévõ közösségbõl építettünk valami újat, amelyet mint volt UJS ifjúsági vezetõ kezdtem el szervezni. A szarvasi ifjúsági táborban „halászott le”, beszélt rá a feladatra Polnauer Sándor fõrabbi úr. Családunkban ez akár hagyománynak is számíthat, már dédnagyapám is hitközségi elöljáró volt, a szegedi közösségben. Munkánk kezdetekor arra gondoltam, hogy a civil szervezetekben már mûködõ kommunikációs és közösségépítõ technikákat át lehet ültetni egy vallási közösségbe is. Nem úgy kell ezt felfogni, hogy egy templomkörzetet vezetünk, hanem hogy egy zsinagógát menedzselünk. Ma ezt jobb szóhasználatnak is tartom, egy kis közösség tagjai jobban bevonhatók az eseményekbe, hogy a sajátjuknak érezzék a zsinagógát, mindenki házigazdaként álljon a látogatók ill. a leendõ tagok elé.

Mindenkivel személyesen kell a kapcsolatot tartani, tudni kell tagjaink telefonszámát és elérhetõségét és mindig meg kell tõlük kérdezni, hogy vannak?

A sikerben nagyrészt a szervezõk lelkesedése és az én meglehetõsen kiterjedt kapcsolatrendszerem segített, de ma már ennél többõl, ismerõseim ismerõseibõl élünk. Egymást hozták az emberek. Mi nem arra koncentrálunk, hogy ki van e fényesítve a gyertyatartó szombat bejövetelére, hanem kidusaink hangulatára, a közösen készített ételek örömére, a jó beszélgetésekre és például arra helyezzük a hangsúlyt, hogy tagjainkból álló önszervezõdõ kis kórusunk minden hétre más dallamot választ az Ádon Olámhoz. Viszonylag nagy az „átjáró forgalom”, sokan csak eljönnek és megnéznek minket.

A Holokaszt Dokumentációs Központ látogatóit mennyire sikerül megszólítaniuk?

Kis mértékben, mert a központ szombat bejövetelekor zárva van és a többség még mindig nem tud róla, hogy mellette egy aktív zsinagóga mûködik. Szombat délelõtti imáinkra azért mindig be-bejön egy-egy újabb ember, látogató. Néha betéved egy-egy amerikai házaspár, volt olyan hogy egyikük teljesen megkönnyezte, hogy itt milyen szép, szakadt öreg táliszt kapott az imádkozáshoz. Látszott a szemén, hogy szeretné, ha neki adnánk. Neki adtuk, õ pedig adományozott, szóval még jól is jártunk!

Adományozás szempontjából mennyire elégedett a közösséggel?

A lehetõségekhez képest van adakozási kedv a hívekben, mert látják, hogy a pénzüket mire költjük. Látják az új étkészletet vagy éppen pohárkészletet és persze a színvonalas és bõséges kidusokat. Az önfenntartáshoz nincs elég adomány, de azért nem panaszkodhatunk. Sokan tárgyi ajándékokat hoznak, szukotra növényeket vagy éppen egy szép sábeszi terítõt.

Mekkora a fiatalok aránya híveik között?

Elsõdlegesen fiatal résztvevõink támogatják a nagyünnepeket, a széderestét és rájuk alapoztuk Hanuka After Partinkat is. Idén is lesz ilyen, a Gergely naptár szerinti évzáróra ugyanis nagy igény van. Az idei Hanuka alkalmával is meg fogjuk tartani ezt a jó hangulatú rendezvényt, sok étellel, itallal és vidámsággal. Híveink 15 százaléka idõs, akiktõl nagyon sokat lehet tanulni: közéjük tartozik korelnökünk Lukács Laci bácsi és Weisz Ferenc kántorunk ismerõsei. Rendszeres híveink 40 százaléka a középkorosztályba tartozik és több mint egyharmaduk fiatal, amelybe az iskolásoktól kezdve az egyetemistákig mindenki benne van.

Mit gondol arról a Mazsihisszel kapcsolatos kritikáról, amely a fiatalok jelenlétét hiányolja a zsidó közéletben?

Szerintem – és ezt a példám is bizonyítja – a fiatalok tudnak érvényesülni, ha akarnak ebben a szervezet-renszerben is. Elsõsorban az igen sok és kemény munkát végzõ ifjúsági szervezeteken keresztül kapcsolódhatnak be a hitközség életébe és ismerhetik meg munkánkat. Ez az elsõ lépcsõfok és számos örök, életre szóló barátságra tehet szert, aki részt vesz a zsidó ifjúsági szervezetek programjain. Azonkívül a hitközségben is egyre több fiatal dolgozik, amely annak jele, hogy van jövõje a Mazsihisznek.

Õket kulturális eseményekkel vagy inkább vallásos rendezvényekkel tudják megszólítani?


A kettõt lehet vegyíteni, fõ célunk az, hogy a közösségi élmény mellé mindig adjunk vallásos élményt is. A hitélet nem antikvitás, és nemcsak egy zsidó vallási irányzatban élhetõ meg. Az ide betérõ mindig érezze, hogy zsinagógában és vallásos zsidó közegben van. A fiatalok szempontjából jó, hogy ez egy modern épület, érdekes és rendhagyó terekkel, amely olyan korszerû mint egy újabb izraeli zsinagóga. Ezenkívül sokat számít az is, ismétlem magamat, hogy házigazdaként viselkedünk és éppen ezért sokan második otthonuknak érzik a Pávát.
 

 
Hírlevél







Twitter
 

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége | Minden jog fenntartva © 2008