mazsihisz.org
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Eseménynaptár
2022. Május « | »
H K Sz Cs P Sz V
            1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31          
Szavazó

A jemeni zsidó kultúra egyedülállóan dús és egzotikusan misztikus

2008-09-11 22:16:10
AJÁNLD ISMERŐSÖDNEK Cikk ajánlása    NYOMTATÁS Nyomtatás    Betűméret növelése Betűméret Betűméret csökkentése  
Share   Megosztás

Bednárik András

 

A Magic Carpet akcióig szép számmal éltek zsidók Jemenben, akiket ma hivatalosan Temanim néven említünk. Egészen különleges, zárt világuk, az évezredek alatt alig változott, arab környezetükhöz kulturálódott szokásaik számunkra nem csak, hogy izgalmasnak tûnnek, de tevékenyen részt is kaptak az éppen felcseperedõ Izrael népszerû kultúrájában.


Aviad_Tarab___Judit_Tarab.JPG
Aviad Tarab & Judit Tarab


Jemen az Arab-félsziget legdélebbi csücskében, a Vörös-tengertõl az Adeni-öböl mentén hosszan húzódó sivatagos területen fekszik. Körülbelül idõszámításunk elõtt ezer évvel telepedtek meg ott délarabok, akik nem túl jelentõs civilizációkat hoztak létre. Többé-kevésbé e négy királyság háborúja és a tömjéntermesztés ki is tette az emberek életének nagy részét az elkövetkezõ cca. 1500 évben. A rómaiak egyszer megpróbálták elfoglalni a területet, de a forróság és a terep miatt lemondtak nagyravágyó terveikrõl.

Zsidók már egész régen éltek azokon a tájakon. A történetek szerint már Salamon király idejében is letelepedtek arrafelé kereskedõk, hogy a Templom építéséhez szükséges aranyat és ezüstöt szerezzenek. Aztán természetesen vannak mesék Sába királynõ Jemenben letelepített zsidó kézmûves-mestereirõl is, illetve hetvenötezer, Jeremiás próféta idejében oda költözött zsidóról. Akármi is legyen az igazság, miután õseinket kiûzték Júdeából, természetesen sokan a környéken próbálták folytatni. Lassan, de biztosan szép számmal telepedtek le zsidók a késõbbi Jemenben is, és ott elég zárt közösséget alkottak, mely átvette az arab tradíciók formáit, így egy mára mind az askenázitól, mint a szefárd hagyományoktól eltérõ dallam, forma és színvilágot alakítottak ki.  A lelki és szellemi gazdagság mellett azonban meglehetõsen szegényen éltek. Ezt azzal magyarázzák, hogy mikor Ezra felszólította õket, hogy térjenek vissza Jeruzsálembe, õk ellentmondtak, mire a bölcs megátkozta õket örök nincstelenséggel. Azóta jemeni zsidó nem adja az Ezra nevet gyermekének. Lényegében azonban a jemeni zsidó kultúra egyedülállóan dús és egzotikusan misztikus, hogy nem lehet elmenni mellette szó nélkül.


Talán a leglátványosabb minden jemeni szokás közül az esküvõi szertartás, mely hét napon át tart és központi eleme a héber-arab nyelveken elõadott dalok sokasága szerelemrõl, barátságról. Az arát a szertartás során kifestik, roskadásig díszítik mesés ékszerekkel. Haját illatos virágokkal, gonoszûzõ levelekkel fonják és gazdagon díszített, magas, csúcsos díszt kap. Az esküvõt megelõzõen a leendõ feleség és nõi kísérete az õsidõkbõl, az Énekek énekébõl eredeztethetõ szokást elevenítik fel a henna ceremóniával, mely során kezük és lábuk hennával festik meg, hogy még szebbek, díszesebbek legyenek. A férj és feleség arany köntösben vonul a család tagjainak dobos-énekes kíséretével, hogy végül egyesüljenek az életben.

jemeni_eskuvo.jpg
Jemeni esküvõ


Mára a jemeni zsidók döntõ többségben Izraelben élnek. Az ország megalakulásával megindult az Operation Magic Carpet is, melynek segítségével 50.000-en hagyták el szülõföldjüket, hogy az Ígéret Földjén kezdjenek új életet. Ezt az idõszakot dolgozza fel örök klasszikusában a Sallah Shabati-ban Efraim Kishon, melynek fõszereplõje Chaim Topol, aki a Hegedûs a háztetõn Tevjéjeként szerzett magánk örök hírnevet. A Sallah Shabati az újonnan érkezõk helyzetét mutatja be egy talpraesett, ravasz és szeretnivalóan kedves figura kalandjai során. Ezt az alkotást egyébként októberben, a JMPoint Filmklub keretében megnézhetik az Uránia Nemzeti Filmszínházban.


A jemeni, illetve a mizrahi kulturális dömpingnek köszönhetõ, hogy ma létezik az úgynevezett mizrahi stílus, mely igazi, keleties, arabos motívumokkal, szöveggel és dallamokkal igazán egyedi az izraeli zenei világban. A mizrahi énekesek óriási sikere egyben válasz volt az askenázi többség kulturális hegemóniájára, mely a hatvanas években zenei forradalomhoz vezetett Erecben, és mára az egyik legkedveltebb mûfaj odakint. Felülmúlhatatlan mûvelõje volt Zohar Argov, vagy ma Sarit Hadad.



 

Manapság pedig egyre többen érdeklõdnek a keleti és a szefárd zsidó kultúra iránt. New Yorkban például egy nagyszabású happening van már évek óta, a Sephardic Music Festival, mely egyedülálló módon a 21. század igényei szerint képes bemutatni a mizrahi, jemeni és ladino tradíciókat, ráadásul éppen Hanuka idején.  A fesztivál megálmodója, Diwon maga is jemeni családból származik, akik egy kis etiópiai kerülõ után költöztek Izraelbe. Erõs kötelékek kötik a szefárd gyökereihez, így mikor zenészként az electro hip-hop kultúrát választotta, sikerült egy igen különleges hangot találnia a két stílus ötvözésével.


Diwonnal készült interjút idézek, mely a www.jewbox.hu oldalon jelent meg nemrégiben.


A családod Jemenbõl származik, és Etiópiában is éltek egy darabig, és ez láthatóan büszkeséggel tölt el. Tartjátok a jemeni tradíciókat Brooklynban is? Tudsz mesélni egy-két dolgot, ami eltér az askenázi hagyományoktól?

Hát, például a kaja SOKKAL jobb. És ott van a henna ceremónia házasságkor. Az is nagyon klassz. Jemeni zene szól miközben hennázzák az ara kezeit, aki egy tonna ékszerbe van öltöztetve, és a férfiak is a tradicionális ghalabiyába öltöznek. Az ima is több mint egy mantraszerû kántálás vagy éneklés, inkább véletlen dallamok. Ez segíti az imádkozót meditatív állapotba.

Te vagy a Sephardic Music Festival fõszervezõje. Mit szólnak a tömegek ehhez az eseményhez?

Nagyon szeretik. Úgy gondolom, az emberek alapból vonzódnak ahhoz, ami számukra ezoterikus, ismeretlen és a szefárd zenének pont ilyen. Az USA-ban az askenázi zene dominál a zsidó zenei életben, így igazán üdítõ egy sok újdonságot felvonultató nagy fesztivál. Ez az esemény amúgy is széles térben mozog, a tradícióktól az ütõs kis partikig stílusáig, és ez a sok lehetõség mindenkinek sok jó élményt okoz.

És neked mi a véleményed a szefárd kultúráról a 21. században?


Szerintem úgy néznek rá, mint valami régire, még egy csomó banda is úgy tekint rá, mint amit konzerválni kell. Én személy szerint megpróbálom ezt a nézetet felcserélni valami újra, valami élõre, mai hangzásúra. Az Idan Raichel Projecttel készített remixeim tökéletes példák erre, hogy hogyan egyesítem a régit az újjal (ütemek, zene, stb…).
 

 
Hírlevél







Twitter
 

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége | Minden jog fenntartva © 2008