mazsihisz.org
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Eseménynaptár
2019. Augusztus « | »
H K Sz Cs P Sz V
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31  
Szavazó

Éhség és sóvárgás Erdélyben

2018-12-10 17:53:22
AJÁNLD ISMERŐSÖDNEK Cikk ajánlása    NYOMTATÁS Nyomtatás    Betűméret növelése Betűméret Betűméret csökkentése  
Share   Megosztás

Király Kinga Júlia új könyve egyszerre erdélyi zsidó receptgyűjtemény, emlékezésirodalom, táplálkozástörténet és gasztroszociográfiai kalauz, avagy éhség és sóvárgás, kóser és tréfli, holokauszt és újrakezdés Az újrakezdés receptjeiben.


kkj_1_1.jpg

„A gasztronómia, az ízlelés kultúrája egyben az érzékek emlékezete is. A nagymama főztjének íze, a nagyapa fáján termett alma zamata sokszor az utolsó kapaszkodónk az előző generációk világához. Nemcsak a családok esetében van így. Egy kisebbség eltűnése soha nem egycsapásra történik. Először többnyire a nyelv veszik el, aztán a vallás, és amikor már a régi ételeket sem főzi senki, akkor beszélhetünk véglegesen múlt időben egy etnikumról. (...) Az erdélyi magyar zsidóság pusztulása persze nem elsősorban generációk lassú asszimilációjának története, mint az örményeké, s csak kis részben a hatalom által erőltetett kivándorlásé, mint a szászoké. Az Észak-Erdélyben élő zsidók többségét a magyar hatóságok néhány hét alatt szuronnyal hajtották a pusztulás fele; a Dél-Erdélyben román uralom alatt élő társaiknak kevésbé módszeresen végrehajtott pogromok jutottak – az életben maradás nagyobb esélyével. De a túlélők nagy része ezután is visszatért a szülőföldjére. A háború után nyolcvanezren maradtak Erdélyben. A kommunizmus következő tíz évében közülük negyvenezren vándoroltak ki Izraelbe. Az ottmaradók új nemzedéke vagy asszimilálódott a románsághoz, vagy áttelepült Izraelbe, esetleg Magyarországra. Alig néhányan maradtak meg erdélyi magyar zsidónak, a kisebbség kisebbségének. Akik élnek közülük, többségükben nagyon idős emberek. Ők mesélik az utolsó családi történeteket s próbálják – sokszor csak fejben – felidézni az egykori ízeket. Az ő emlékeiket bízza ránk ez a könyv.”

Ez az idézet Nyáry Krisztián írótól, a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatójától való, aki ezt a pontos és szép szöveget Király Kinga Júlia: Az újrakezdés receptjei című, a Mentor Kiadónál megjelent könyvéhez írta. S valóban: a szerző tényleg az utolsó pillanatban érkezett, hogy a túlélőkkel fölidézhesse az egykori erdélyi zsidó konyhát, s azzal együtt a meggyilkolt erdélyi zsidó közösségek életformáját a szegény zsidó favágókétól kezdve a náluk csak valamivel jobb módú falusi rétegeken át a tehetősebb városi polgárság gasztronómiájáig. Munkájában sokat segítette őt Erdélyi Lajos és Anna, valamint marosvásárhelyi rokonsága, ismerősei, nem utolsósorban azok a még megmaradt kicsiny zsidó közösségek, családok, amelyeket különböző ajánlások birtokában keresett föl.

kkj_2.jpg
Fotók: Csányi5 facebook oldal


A napokban tartott könyvbemutatón Király Kinga Júlia „történelmi gasztronómiának” nevezte a művet, Nyáry Krisztián pedig „gasztronómiai szociográfiának”, és a műfaji bizonytalanság vélhetően abból ered, hogy ez a könyv egyszerre receptgyűjtemény, emlékezésirodalom, táplálkozástörténet és gasztroszociográfiai kalauz. Pedig nem ilyen bonyolultan indult: a bemutatón Király Kinga Júlia azt mondta, hogy az erdélyi zsidó konyhát akarta megismerni, mert nem tudott róla semmit – és csak a munka elején, a túlélőkkel való első találkozások után jött rá, hogy a receptekről való beszélgetések során a holokauszt elkerülhetetlen téma lesz. Az erdélyi zsidóságot ugyanis megsemmisítették. Mint a beszélgetés során Nyáry Krisztián emlékeztetett rá: 1944 előtt mintegy 200 ezer magyar zsidó élt Erdélyben, míg az utolsó népszámlálás adatai szerint ma már csak körülbelül ezer.

Nem véletlenül kell hangsúlyozni az erdélyi zsidóság magyar voltát, hiszen magyaroknak vallották magukat identitásukban és nyelvükben egyaránt, sőt – ha már a gasztroszociográfia a témánk – a konyhájuk is átvett magyar hatásokat. Ilyen a libahúsból főzött gulyás, a libából vagy marhahúsból készült töltött káposzta, vagy a magyaros csirkepaprikás – természetesen tejföl nélkül. Király Kinga Júlia könyvében 41 erdélyi zsidó étel receptje került be, köztük a legtöbbek által ismert zsidótojás és a sólet – ez utóbbinak több változata is megtalálható, így például a nagyváradi módra készült sólet, amely paradicsomosan készül. Mivel az erdélyi zsidók többsége szegény sorban élt, így sokan egyszerű, paraszti koszton éltek, fő táplálékforrásuk a pityóka (krumpli) és a fuszulyka (bab) volt. Ezek az emberek az alapvető zsidó édességnek tartott flódnit talán csak hírből ismerték, és akkor is csak ebben a formában: fláden. Jobbára a zsidó polgárság fogyasztotta, akárcsak a libát – hiszen Király Kinga Júlia könyvéből kiderül az is, hogy hiába tartottak odahaza libát a szegény zsidó családok, az eladásra tenyésztett szárnyas húsát bizony nem ők maguk ették, hanem azok, akik meg tudták fizetni. 

K. Zs.


Király Kinga Júlia: Az újrakezdés receptjei, Mentor Könyvek, 2018, 392 oldal, 6990 Ft

„Éhség és sóvárgás, kóser és tréfli, holokauszt és újrakezdés. Ezek a gondolatok indították el a szerzőt 2015-ben, hogy megírjon egy erdélyi zsidó receptes könyvet, amiben a közösség háború előtti szokásaira, a koncentrációs táborokban tapasztalt éhezésre, aztán a kommunizmus csajkarendszerében megélt ínségre, a kényszerű tréfliségre egyaránt rá lehetett kérdezni. Szándékából nyilvánvalóan kitűnik, hogy látni és láttatni akarta, mi maradt az észak-erdélyi kóser háztartásokból, az étkezési szokásokból, s ezek mennyiben járultak hozzá eszközként a megmaradáshoz, az élet kiteljesítéséhez.” (Forrás: Mentor Könyvek)

 

 
Hírlevél







Twitter
 

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége | Minden jog fenntartva © 2008