mazsihisz.org
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Eseménynaptár
2019. Augusztus « | »
H K Sz Cs P Sz V
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31  
Szavazó

Jeruzsálem: a szívünk másik fele

2018-12-11 20:03:02
AJÁNLD ISMERŐSÖDNEK Cikk ajánlása    NYOMTATÁS Nyomtatás    Betűméret növelése Betűméret Betűméret csökkentése  
Share   Megosztás

A zsidóság számára Jeruzsálem nem pusztán földrajzi pont a térképen, hanem az imába foglalt név, a legszentebb hely, a hegy és annak sziklacsúcsa, ahol Ábrahám ősapánk Izsákot megkötözte. Itt bizonyította be Ábrahám az Örökkévaló és az Ő akarata iránt érzett, feltétlen hűségét, majd itt győzte le Melkizedek király ellenségeit, hogy elnyerje vele az uralkodó áldását: „áldott legyen Ábrahám és áldott legyen a Legfelsőbb Isten”.


jerusz__lem_cikk.jpg

Ezen a legszentebb helyen, a békét látó Isten városában uralkodott Dávid király, itt emelte Salamon király a Templomot, ide tértek vissza a Babilonba hurcolt zsidók leszármazottai, itt történt a hanuka csodája és megannyi más, világraszóló esemény. Habár Jeruzsálem a zsidóság örök fővárosa volt és marad, nem szabad megfeledkezni azokról, akik – ha rövidebb-hosszabb időre – szintén a magukénak érezték: hiszen véreztek érte sok nemzet és nem is egy vallás fiai.

Ma, a modern Izrael megalapítása után hetven évvel – amikor az ország sok millió zsidó otthona – el sem hinnénk, hogy ezer évvel ezelőtt csak néhány zsidó család lakott Jeruzsálemben, sőt, ötszáz évvel ezelőtt a városnak alig ötezer lakosa volt. Holott az elmúlt háromezer év folyamán lakta ezt a gyönyörű és áldott várost megannyi nép a jebúsziaktól kezdve a zsidókon, arámiaktól, hettitákon, araboktól át a törökökig, és uralták olyan világhatalmak, mint az egyiptomi, római, bizánci, oszmán és a brit birodalom.

Nincs mit csodálkozni rajta, hogy Jeruzsálemben a magyarság is nyomot hagyott: már az államalapító Szent István király is adakozott a Szent Sír templom építésére; II. Géza zarándokszállást alapított a béke városában, majd Szent István tiszteletére templomot emeltetett; az Aranybullát kiadó II. András pedig keresztes hadjárattal érdemelte ki a Jeruzsálemi melléknevet. Elődei művét folytatva a jeruzsálemi óvárosban Ferenc József osztrák császár és magyar király – aki az összes többi magyar uralkodóhoz hasonlóan a Jeruzsálem királya címet is fölvette – szintén építtetett egy zarándokházat, ahová 1869-ben ő maga is ellátogatott.

A szent város kiemelkedő szerepet játszik a magyar kulturális és művészeti életben is: rendszeresen föllépnek itt magyar művészek, írók, közéleti személyiségek. A város és az ország az elmúlt százötven évben olyan sok írót megihletett, hogy külön kötetbe lehetett rendezni a Jeruzsálemről szóló szövegeket: ajánljuk olvasásra a Kőrössi P. József szerkesztésében megjelent Karcok a Szentföldről – magyar írók jeruzsálemi novellái című gyűjteményt, amelyben többek között Babits Mihály, Bródy Sándor, Márai Sándor, Szabolcsi Lajos, Szini Gyula írásai olvashatók.

Ha Jeruzsálemre és a modern Izraelben született zsidó testvéreinkre gondolunk, egyúttal gondoljunk azokra a magyarokra is, akik a vészkorszak után a szent városban leltek régi-új otthonra. Hiszen a szent város a közös hazánk, a szívünk másik fele.

Áldott vagy, Örökkévaló, aki fölépíti Jeruzsálemet. 

 
Hírlevél







Twitter
 

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége | Minden jog fenntartva © 2008