mazsihisz.org
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Eseménynaptár
2019. Augusztus « | »
H K Sz Cs P Sz V
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31  
Szavazó

Tömeg és engembengem Székesfehérváron

2018-12-17 14:42:13
AJÁNLD ISMERŐSÖDNEK Cikk ajánlása    NYOMTATÁS Nyomtatás    Betűméret növelése Betűméret Betűméret csökkentése  
Share   Megosztás

Talán maguk a szervezők sem számítottak olyan hatalmas érdeklődésre, amely a múlt héten lezajlott I. Székesfehérvári Zsidó Napokat övezte. Ha a koronázóváros lelkes közönségén múlik, akkor valóban hagyományt teremtettünk: közösen.


szzsn_bkb_1.jpg

Azt szeretnénk, ha a Székesfehérváron első alkalommal megrendezett zsidó napokból a következő években hagyomány válna annak bizonyítására, hogy ebben a városban a különböző értékek képesek egymás mellett élni, és képesek a közösséget jóval gazdagabbá és jóval színesebbé tenni. Azt kívánom, hogy legyünk büszkék a közös értékeinkre – e szavakkal köszöntötte Cser-Palkovics András polgármester az I. Székesfehérvári Zsidó Napok múlt csütörtöki nyitórendezvényére összegyűlt tömeget a városháza dísztermében.

Nem véletlenül használjuk a tömeg szót, hiszen a zsúfolásig megtelt, közel 300 fős díszteremből sokan kiszorultak – ami részint sajnálatos, részint azonban örömteli, hiszen talán a szervezők sem számítottak akkora érdeklődésre, amely a négy napos rendezvénysorozatot kísérte. (Szerencsére azoknak sem kellett elkeseredniük, akik a nyitórendezvényre nem jutottak be, hiszen a köszöntőket, majd a Budapest Klezmer Band koncertjét élőben, kivetítőn lehetett követni a városháza előtt.)

Ha már a szervezők szóba kerültek: a zsidó napokat a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), a Határtalan Kultúra program, a Székesfehérvári Zsidó Hitközség és a székesfehérvári önkormányzat rendezte. Az ötletet egy véletlen találkozás szülte: amint azt a megnyitón is elmesélte, Cser-Palkovics András polgármester egy tévéstúdióban futott össze a kolozsvári és beregszászi zsidó napok főszervezőjével, Deák Andreával, s hirtelenjében fölvetette neki, hogy egy ilyen rendezvénybe Székesfehérvár is szívesen beszállna. Mindez csak néhány hónappal ezelőtt történt, és a történelmi város polgárai a múlt héten már az események résztvevői lehettek. Voltak koncertek, gyermekeknek szóló előadások, föllépett Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész, Müller Péter Sziámi előadóművész, Nógrádi Gergely főkántor és Lakatos György gitárművész, énekelt Bíró Eszter énekesnő, színésznő, játszott a Budapest Klezmer Band és a zárónapon a Debrecen Dixieland Jazz Band.

szzsn_bkb_2.jpg

A megnyitón részt vett Kunos Péter, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója, és Radnóti Zoltán főrabbi, a Mazsihisz rabbitestületének elnöke is. A főrabbi a városháza dísztermében a hanuka alkalmából arról beszélt, hogy ennek az ünnepnek mi a jelentősége a zsidó hagyományban és magában az európai történelemben. Mint mondta, a Jeruzsálemet elfoglaló hellén hódítók mind erőben, mind számban fölötte álltak a legyőzött zsidóságnak, s miután a Szentélyt telepakolták a saját görög isteneik szobraival, egy időre úgy tűnt: vége a zsidóság által elsőként és egyedüliként vallott monoteizmusnak. Egy maroknyi zsidó azonban a Makkabeus család vezetésével föllázadt a kultúráját fenyegető hellenizmus ellen: időszámítás előtt 167-ben visszafoglalták és újra fölavatták a Szentélyt, azaz – fogalmazott Radnóti főrabbi – megmentették a monoteizmust a világnak. Ha akkor a kevesek és a gyöngék veszítettek volna, akkor később nincsen karácsony, nincsen Szent István, s nincs Székesfehérvár sem. Minden alkalommal, amikor meggyújták az adventi fényeket, gondoljanak azokra a hősökre, akik Jézus előtt ezer évvel megtartották a hitet – fogalmazott a főrabbi.

Kivételesen nagy örömöt jelentett, hogy múlt pénteken a szombatfogadásra megtelt a helyi zsidó hitközség imaterme is: a liturgikus eseményre több mint százan jöttek el. A Kardos Dániel gitárművész zenéjével fűszerezett est bensőséges hangulatban folytatódott, hiszen a zenén kívül jó zsidó szokás szerint az enni- és innivaló sem maradt el: megkóstolhattuk Bodrogi Eszter hihetetlenül finom, narancshéjjal bolondított hanukai fánkját, és a szintén általa sütött zsidó krumplilángost, a latkeszt. Ez utóbbit az országban másutt hívják macoknak, tócsninak és lepcsánkának is, de Bodrogi Eszter sütés közben elárulta, hogy az ő kedvenc elnevezése az engembengem. (A szó helyesírásában nem vagyunk biztosak, de abban igen, hogy ezentúl mi is így hívjuk.) Az ennivalón kívül forralt bort is kínáltak a résztvevőknek, de az ital a hidegben sajnos gyorsan elfogyott – Neubart István, a helyi hitközség elnöke szerencsére föltalálta magát, és több palack kóser bort bontott a vendégsereg tiszteletére. 

Szombaton Bíró Eszter és zenészbarátai adtak egy fantasztikus hangulatú állati zenés ABC koncertet, amelyen sok gyerkőc ropta a táncot többek közt természetesen zsidó dallamokra is.

Szombat este zajlott le Szakcsi Lakatos Béla és Müller Péter Sziámi közös estje, amelyre zsúfolásig megtelt a Hiemer-ház bálterme: a közönség sok Seress-dalt együtt énekelt a páratlan kettőssel. Napjaink egyik legeredetibb művészegyénisége, Müller Péter Sziámi szokása szerint elbűvölte a közönséget, de a résztvevőket levette a lábáról a zongoraművész kivételes szólójátéka is.

szzsn_seta.JPG

A rendezvénysorozat utolsó napján, vasárnap a „Székesfehérvár zsidó emlékei” című sétán vehettek részt Gergely Anna muzeológus, történész vezetésével. Az eső ellenére nagyon sokan szegődtek a zsidó emlékek nyomába, megnézték Goldziher Ignác emléktábláját, az egykori izraelita árva- és aggházat, a neológ zsinagóga, a volt zsidó iskola, és az Ősz utcai gettó helyét. Amint arról a helyi önkormányzat honlapja is beszámolt, Gergely Anna a zsidóság történetéről azt mondta: a fehérvári zsidóság története a XIII. századig nyúlik vissza. A középkori Fehérváron az ország egyik legtekintélyesebb zsidó közössége élt, akiket IV. Béla király kiváltságokkal jutalmazott. A város a török kor alatt elnéptelenedett, a XVIII. századig nincs nyoma annak, hogy zsidó lakosság élt volna a városban.”

Ugyancsak az utolsó napon léptek föl a zsidó kántorok, akik hatalmas sikert arattak: Nógrádi Gergely és Norman Brody Teszter Nelli zongorakíséretével lépett a közönség elé. A produkció során a Frankel Leó úti zsinagóga kántora megénekeltette a közönséget, felejthetetlen pillanatokat szerezve a zsidó zenei világ iránt érdeklődőknek. A zsidó napok utolsó műsorszáma a Debrecen Dixieland Jazz Band föllépése volt az adventi ünnepi szabadtéri színpadon több száz ember előtt. A klezmert és a dixielandet ötvöző, egyedi muzsikájuk vastapsot kapott.

Reméljük, hogy jövőre is találkozunk – a szervezést mindenesetre mihamarabb el kell kezdeni, hogy legközelebb mindenki beférjen. Jöjjenek csak, lesz megint engembengem.

K. Zs.
 

A Mazsihisz és a Határtalan Kultúra program vezetői ezúton fejezik ki köszönetüket a székesfehérvári önkormányzat megtisztelő támogatásáért, Csanády László munkájáért, valamint a helyi zsidó hitközség és annak elnöke, Neubart István aktivitásáért. Köszönet jár a fellépő művészeknek és a rendezvényeken részt vevő székesfehérvári polgároknak a kedves fogadtatásért.

 

 
Hírlevél







Twitter
 

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége | Minden jog fenntartva © 2008