mazsihisz.org
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Eseménynaptár
2019. Augusztus « | »
H K Sz Cs P Sz V
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31  
Szavazó

Ezerhétszáz éves mellszobor-síremlékeket találtak Izraelben

2019-01-01 16:03:57
AJÁNLD ISMERŐSÖDNEK Cikk ajánlása    NYOMTATÁS Nyomtatás    Betűméret növelése Betűméret Betűméret csökkentése  
Share   Megosztás

Két, ezerhétszáz éves mellszobor-síremléket találtak Izraelben, Bét-Seán város késő római kori temetőjében – jelentette a Háárec című újság.


mellszobor_izrael.jpg

Már számos alkalommal találtak hasonló mellszobrokat errefelé, de most először bukkantak rájuk eredeti helyükön. Egy arra sétáló nő vette észre őket, miután az esőzések lemosták a földet a tetejükről.

A két, egyenként mintegy harminc kilogrammos mészkő mellszobor a késő római korból, a harmadik-negyedik századból származik. Ejtan Klein, az Izraeli Régészet Hatóság (IAA) rablások megelőzésével foglalkozó osztályának helyettes vezetője elmondta, hogy hamarosan ásatásokat kezdenek a lelőhely közelében újabb kincsek után kutatva.

Klein emlékeztetett arra, hogy jelenleg tizenkét hasonló, az elhunytak vonásait bemutató szobrocskát tartanak számon, melyek a két világháború közötti időszakban kerültek a műkincsforgalomba, és főként gyűjtők vagy amerikai egyetemek tulajdonába jutottak.

Noha minden egyes temetkezési mellszobor ábrázolása egyedülálló és sajátos, a stílus, az anyag és a kivitelezés jellegzetes volt Bét-Seán vidékén. Ezek a mellszobrok a közel-keleti és mezopotámiai hagyományokhoz kötődve jelzésszerűen, nem valósághűen ábrázolják az elhunytat, szemben a görög-hellenisztikus szobrokkal.

A tucatnyi ismert szobor egy részére rávésték a halottak életkorát és nevét görögül, latinul vagy valamelyik sémi nyelven, de a frissen fellelt síremlékeken nem találtak szöveget.

A mellszobrok felállítása csak a főként pogányok lakta Bét-Seán, régi nevén Szküthopolisz környékén volt jellemző. A gazdagok márványból készítették, de mindenki talált a pénztárcájának megfelelőt, a szakemberek szerint ezeket a helyben található mészkőből készített mellszobrokat középosztálybeliek állíthatták szeretteik emlékére.

lelet_temeto.jpg
Az ókori Bét-Seán látképe


Akkoriban az Izrael földjén alkotó mesterek vagy a valósághű, az emberek természetes fizikai tulajdonságait másoló, görög szobrászati hagyományt követték, vagy a keleties, a szemet, szemöldököt és az orrot hangsúlyozó sematikus és stilizált irányzatot.

A megtalált síremlékek valószínűleg helyi pogányokhoz, minden bizonnyal szírek leszármazottjaihoz tartoztak, és nem zsidókhoz vagy szamaritánusokhoz, mert az Ószövetség, amelynek szabályait ez a két utóbbi csoport követte, tiltotta az emberábrázolást.

Bét-Seán Izrael egyik legősibb városa, amely már az első zsidó királyság idején is létezett, a Bibliában a zsidókkal ellenséges filiszteusok a gilboai csatában elesett Saul király és fia, Jonathán testét ennek a városnak a falára tűzték ki az időszámítás előtti 11. század végén.

A babiloni fogság után a zsidók nem telepedtek vissza ebbe a városba, de a hellenisztikus és a római korban ismét benépesült Szküthopolisznak néven, valószínűleg azért, mert nagyszámú szkíta lovast telepítettek erre a helyre.

A város a rómaiak idején csatlakozott a jelentős, főként a mai Szíria és Jordánia területén található városokból álló városszövetséghez, a Dekapolisznak, vagyis Tíz városnak nevezett egységhez, amely az Újszövetségben is szerepel. (MTI)
 

 
Hírlevél







Twitter
 

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége | Minden jog fenntartva © 2008