|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten 15:56 óra, a Szombat királynője 17:06 órakor távozik körünkből, onnantól visszavárjuk Önöket honlapunkra. Addig találkozzunk személyesen, zsinagógáinkban. A Tórából ezen a héten a „Bo” (Mózes 2. 10:1–13:16.) hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.
„A hónapok kezdete”: új időszámítás Izraelben
Ebben a hetiszakaszban kerül sor az utolsó csapásokra: Izrael megszabadul és belép a Szentség idejébe, amely kivezet a világból, a megváltás felé.
A fáraó, láttuk, megmakacsolta szívét, úrrá lett rajta saját, zsarnoki természete. Egyiptom alaposan bemutatta, mit jelent, ha egy nagyhatalom annyira foglyává vált saját hatalmi illúzióinak, hogy nem képes már felismerni egy mindennél nagyobb hatalmat, a Seregek Urát, a Történelem Urát.
Az utolsó csapásokban Isten ismertté teszi magát Egyiptom előtt és elkezdi készíteni új híveivel, a születő zsidó néppel közösen a szabadság rendjét. Ahogy József Attila is mondja: jöjj el, szabadság, Te szülj nekem rendet.
Aki szabad és önállóan kell eligazodnia a világban, annak mindenekelőtt az időben kell tájékozódnia. Nem véletlen, hogy az első micva, amelyet a lassan szabaddá váló népnek teljesítenie kell, az, hogy alkosson magának naptárat. A naptár jelöli majd ki az ünnepek idejét, a Kivonulás évfordulóját, a Pészachot. Ez segít abban, hogy benne tudjunk maradni, hétköznapjaink mellett, Isten megváltás felé sodró idejében. A Kivonulással megszületik egyúttal a Kivonulás emlékezete is, a zsidó néppel együtt a zsidó nép múltja, története.
Azóta korszakoljuk a Szent idejét népként. Jó, ha a korszakfordulók a Kivonulás újraelbeszélésének idejére esnek a zsinagógai év hetiszakaszainak körforgásában.
Most, a Bo hetiszakaszában mi, a Mazsihisz közössége is elindulunk, együtt, megújulunk, ahogy megújul a hold, amelyhez szent időnket igazítjuk. Nemrég beléptünk Svát havába, amelyben a természet megújulását, a Fák Újévét ünnepeljük.
Jó szombatot kívánunk!