Pályázati kiírás óvodások és iskolások számára
Zsidó Hittankönyv I-III. (online)
Mazsihisz pályázati eredmények 2018
Közbeszerzési dokumentáció a Herzl téren tervezett megelőző védmű kiépítésre
Zsidó ünnepek 5779
Hitközségi jogsegélyszolgálat
Tudomány rovat
Magyar zsidó adatbázis
Mazsihisz ingatlanok / Eladás, bérbeadás
Magunkról
Elérhetőségeink
Mazsihisz hírek
Zsinagógák
Külföldi szervezetek
Magyar zsidó történelem
Zsidó sajtó
Judaizmus
Holokauszt
Linkgyűjtemény
A zsidó konyha
BZSH Alapszabály
Mazsihisz Alapszabály
Mazsihisz letölthető logó
Közbeszerzési dokumentáció Rumbach zsinagóga
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Eseménynaptár
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Szavazó
Árják, zsidók, félvérek
 |
Cikk ajánlása |  |
Nyomtatás |  |
Betűméret |  |
|
ÁRJÁK, ZSIDÓK, FÉLVÉREK
Németországban Adolf Hitler hatalomra kerülése (Machtergreifung) (1933. január 30.) után szinte azonnal meghirdették a gazdasági bojkottot a zsidók ellen (1933. április 1.). Az ún. Árja-rendelet (1933. április 17.) nem árja fajúnak-ténylegesen az árjákhoz képest alacsonyabb rendűnek - minősített mindenkit, akinek szülei vagy nagyszülei között akár csupán egyetlen nem árja volt, különösen, ha zsidó (Mischling. "keverék", az egykorú hivatalos magvar szóval: „félvér'-). A nürnbergi törvények kategóriái zsidónak minosítették azt, akinek összesen négy nagyszüleje közül legalább három zsidó volt, első fokú keveréknek azt, akinek kettő, második fokú keveréknek, pedig azt, akinek egy; a zsidó házastárs egy kategóriával hátrább sorolta az illetőt, és aki tagja volt a zsidó hitközségnek, a származástól függetlenül zsidónak minősült. Az árja szót, amely a XIX. századi nyelvtudományban Irán és India ősi, indoeurópai nyelven beszélő népeit jelölte, Joseph Arttur de Gobineau francia író fajelmélete' nyomán a náci politika faji minősítéssé tette meg. Az árják felsőbbrendűségére alapozott nürnbergi törvények (1935, szeptember 15.) meghatározták a zsidók kiszorításának törvényi eszközeit is: megfosztották őket német állampolgárságuktól, megtiltották zsidók és nem zsidók házasságát vagy akár csak szerelmi kapcsolatát stb.; a további részleteket később számos újabb törvény rendelet rögzítette, a diszkrimináció és nyílt üldözés egyre erősebbé vált. Ausztria német megszállása, az ún. „egyesítés" (Anschluss) (1938. március 18.) után az erőszakos akciók már szinte mindennaposakká váltak, céljuk az volt, hogy a zsidókat emigrációba kényszerítsék. Öt éven belül a zsidó lakosságnak mintegy a fele valóban elhagyta Németországot. Ez alatt az idő alatt Angliába 52000, az Egyesült Államokba 702000, Argentínába 63000, Dél-Afrikába 26000 németországi zsidó menekült érkezett. Akik Nyugat Európa országaiban kerestek menedéket, azokat később a háború folyamán a német hadsereg rendre utolérte. Az Egyesült Államok mindvégig fenntartotta a zsidók évi 30000 fő hivatalos bevándorlási keretszámát (quoto), és a már Amerikában élő európai zsidók kétségbeesetten igyekeztek rokonaiknak megszerezni a bevándorlási engedélyt.
