Pályázati kiírás óvodások és iskolások számára
Zsidó Hittankönyv I-III. (online)
Mazsihisz pályázati eredmények 2018
Közbeszerzési dokumentáció a Herzl téren tervezett megelőző védmű kiépítésre
Zsidó ünnepek 5779
Hitközségi jogsegélyszolgálat
Tudomány rovat
Magyar zsidó adatbázis
Mazsihisz ingatlanok / Eladás, bérbeadás
Magunkról
Elérhetőségeink
Mazsihisz hírek
Zsinagógák
Külföldi szervezetek
Magyar zsidó történelem
Zsidó sajtó
Judaizmus
Holokauszt
Linkgyűjtemény
A zsidó konyha
BZSH Alapszabály
Mazsihisz Alapszabály
Mazsihisz letölthető logó
Közbeszerzési dokumentáció Rumbach zsinagóga
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Eseménynaptár
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Szavazó
Munkatábor
 |
Cikk ajánlása |  |
Nyomtatás |  |
Betűméret |  |
|
MUNKATÁBOR
A háború kitörését követoen, Lengyelország lerohanása (1939. szeptember 1. - október 5.), a Hitler és Joszif V. Sztalin által megkötött megnemtámadási szerzodés (1939. szeptember 17.) és Lengyelország Németország és a Szovjetunió közötti felosztása (1939. szeptember 28.) után a németek feloszlattak minden zsidó községet, amelynek lélekszáma 500 fonél kisebb volt (1939. szeptember 21.). Elrendelték (1939. október 26.), hogy minden zsidó férfi 14 és 60 éves kor között két év munkaszolgálatot köteles teljesíteni. .Az újonnan megszerzett területeken a felszámolt Lengyelország helyett kialakított fokormányzóság (Generalgouvernement) területén-mindenütt munkatáborokat (Arbeitslager) állítottak fel. Ezeket a táborokat önkényesen, akár az utcákon összefogdosott emberekkel töltötték fel. A kisebb községek lakosait Lublin környékén telepítették le, az ún. Lublinland rezervátumban. Egyáltalán, Nyugat-Lengyelország területérol minden zsidót eltávolítottak. A munkatáborokban a rendet mindenütt a német személyzet által a foglyok közül kiválasztott felügyelok (a német szlengbol átvett láger-nyelvben: kápó (az egykarú írásmád szerint: capo), végso soron a francia corporal, „kapitány", németül: „altiszt" szóból) tartották fenn, mindenféle népség, korábbi köztörvényesek ,sokszor ukrán vagy lengyel foglyok, de korábban jól szituált vagy képzett emberek is, jellemüktol függoen, még zsidók is; a felügyelok számára a kíméletlenség kényszeruség is volt. „Rabbi egy sem volt közöttük" (Elie Wiesel). Elfogadható ételt a kényszermunkásoknak legfeljebb megkísértésül vagy megalázásul osztottak: a zsidó nagyünnepeken (jom kippur, tisa be-áv), amelyeken a vallási eloírások böjtöt rendelnek. A kiéheztetett, csontig lesoványodott, tetvektol, patkányoktól, kólikás hasmenéstol, tífusztól és mindenféle más betegségtol meggyötört, legyengült, kimerült foglyokat orzoik gúnyosan „muzulmán"-oknak nevezték.
